A nap képe: a nagyszemű kínai

Bármennyire is meglepő, a képen egy valaha élt repülő hüllő, azaz egy pteroszaurusz faj egyedeinek rekonstrukciója látható. A 252 millió éve kezdődő és 66 millió évvel ezelőttig tartó földtörténeti középidő során a hüllők ezen csoportja uralta az egeket (még ha a madarak meg is jelentek valamikor az éra közepe táján), és az idők során a rendelkezésre álló ökológiai fülkék sokaságát töltötték be. A klád méret- és alakgazdagsága számos paleoművészt ihletett már látványos összehasonlító grafikák készítésére.

Ezek a kis lények itt ezen a szép grafikán a Sinomacrops genus példányai, a pteroszauruszok egy különleges ágához, a 164-től 122 millió évvel ezelőttig ismert Anurognathidae családhoz tartoznak. Ennek a rendszertani kategóriának magyar vonatkozása is van, ugyanis legendás paleontológusunk, báró Nopcsa Ferenc alkotta meg még 1928-ban.

Az Anurognathidae családhoz tartozó repülő hüllők kis termetűek voltak, főként rovarokat fogyasztottak és a mai denevérekhez hasonlóan alkonyatkor és/vagy éjjel voltak aktívak. Fajaik némelyikénél a fosszíliák őskörnyezeti elemzése és a testfelépítés arra utal, hogy arboreális, azaz fán lakó életmódot folytathattak.

A Sinomacrops genushoz tartozó egyetlen faj, a S. bondei fosszíliáit kínában találták meg, a kb. 160 millió éves Tiaocsisan Formáció rétegeiben még 2012-ben, de tudományos debütálására egészen a tavalyi évig kellett várni. A genus latin neve egyébként szó szerint annyit jelent: a nagyszemű kínai.

A szokatlan kis lények engem leginkább az amúgy nem túl jól sikerült Silence című amerikai horrorfilm repülő vak rémeinek matiné-konform változatára emlékeztetnek, bár a publikáció megjelenésekor a mainstream média inkább a Star Wars cuki-muki porgjaihoz hasonlította őket.

Az illusztráció az őslényfigurákat gyártó PNSO cég tulajdonosaként is ismert zseniális Csao Csuang (Zhao Chuang) műve.