Park Kiadó nyereményjáték

Melyik 19. századi brit tudósnak köszönhetjük a 'dinoszaurusz' (mennydörgő sárkánygyík) kifejezést?

 

1. William Buckland – a tiszteletes úr 19. századi volt és brit, de nem neki tulajdonítják a kifejezés megalkotását. Ő volt az első, aki tudományos igényességgel leírt egy dinoszauruszt, a Megalosaurust, 1824-ben, de ekkor még nem használták a dinoszaurusz szót.
    

2. Richard Owen – a dinoszaurusz kifejezést bizony Sir Richard Owen alkotta meg 1841-ben, az akkor már felfedezett Megalosaurus, Iguanodon és Hyaleosaurus nemek összefoglaló neveként, a görög ’deinos’ azaz szörnyű, rettenetes. elképesztő és a ’sauros’, azaz gyík szavakból. A korabeli magyar nyelvű irodalom leginkább ’mennydörgő sárkánygyík’-ként fordította – Tehát ez a helyes megfejtés!
    

3. Neil Shubin pedig egy könnyítő tényező volt ebben a feleletválasztásban,hiszen ő nem is 19. századi, és nem is brit, hanem kortárs és amerikai. De paleontológus, ráadásul az egyik meghatározó szakembere korunknak és érdemes elolvasni a könyveit!

 

 

​

Az alábbiak közül melyik volt dinoszaurusz (a Dinosauria klád tagja)?

 

1. Scutosaurus karpinskii – az állati óidőben (paleozoikumban) élt, tehát a dinoszauruszok kora előtt. Egészen pontosan a paleozoikum vége felé, a perm időszak legvégén. Rendszertanilag ugyan a hüllőkhöz tartozott, de nem a Dinosauriákhoz, hanem a hüllők egy ősi oldalágához, a Parareptiliák kládjába
    

2. Mosasaurus conodon – ő már időben stimmelne, hiszen a kréta időszak végén élt, a dinoszauruszok egy részének kortársa volt, de ő sem volt dinoszaurusz. A Mosasaurus a tengeri, vízi életmódhoz alkalmazkodott hüllők egy csoportjához, a Mosasauridákhoz tartozott és azon kívül, hogy hüllő volt, más köze nem volt a dinoszauruszokhoz.
    

3. Carnotaurus sastrei – na ő viszont már dinoszaurusz volt a javából, annak ellenére, hogy nem saurus, hanem taurus. Fosszíliái Dél-Amerikában kerültek elő, késő-kréta kőzetekből, és egy aránylag nagy termetű, 8-10 méter hosszú húsevő theropoda dinoszaurusz volt. Ez tehát a helyes megfejtés!
    

4. Basilosaurus isis – ő nagyon érdekes állat, annak ellenére ugyanis, hogy a nevében benne van, hogy ’saurus’, az ég világon semmi köze nincs a hüllőkhöz, nem hogy a dinoszauruszokhoz. A cetfélékhez tartozik, tehát emlős, és a nem-madár dinoszauruszok kihalása után élt több millió évvel, az eocén korban, 35-40 millió évvel ezelőtt. Még a paleontológia hőskorában, a 19. század közepén egyszerűen félrehatározták, hüllőnek tartották, így kapta nevét, amelyet aztán nem változtattak meg.

​

​

​

Hol található a Kréta-Paleogén kihalási esemény okozói közé sorolt kisbolygó becsapódásának krátere?

 

1. Az Antarktisz déli partjainál – ez egy vicces opció volt, hiszen ez a választási lehetőség általánosságban egy földrajzi nonszensz.
    

2. Kamcsatka és Alaszka között a Bering-tengeren – a Bering tengeren nem azonosítottak még becsapódási krátert. A környék szárazföldi területein, Alaszkában és Északkelet-Szibériában igen, de ezek vagy jóval fiatalabbak, vagy nem tudni a pontos korát, de jóval kisebbek a kataklizmát okozó kisbolygó kráterénél.
    

3. A mexikói Yucatán-félsziget partjainál – ez a helyes megfejtés, a Chicxulub krátert okozó kisbolygót tartják a kréta végi kihalási hullám egyik (ha nem is az egyetlen, de mindenképpen meghatározó) tényezőjének. Nem olyan régóta ismerjük, az első rá utaló adatokat valamikor a 70-es évek végén publikálták és azóta is folyamatosan folyik a megismerésével kapcsolatos munka. Mint kiderült, ez egy 150 kilométer átmérőjű és 20-30 km mély kráter volt, amit egy 10 kilométer átmérőjű égitest becsapódása okozott. Ez tehát a helyes válasz!

 

 

​

Mennyi idő telt el az utolsó ismert Allosaurus sp. és az első ismert Tyrannosaurus sp. között?

 

1. 77 millió év – mivel mindkettő állat nagyobb családja jóval tágabb időintervallumban létezett, és ezeknek a családoknak a neve nagyon hasonlít magának a genusnak a nevéhez, ezért a félreértések elkerülése érdekében tettük a genus nevek után az sp. jelzőt, ami egyértelműsíti, hogy kifejezetten a genusra gondoltunk. Egyébként erre a legkönnyebb rákeresni is, a Wikipedián megbízható adatok vanak és könnyen elérhetők. Ez egy olyan kérdés volt, amihez valószínűleg a hozzáértőbb játékosoknak is puskázniuk kellett, ezért is kellett egyértelművé tenni a neveket az sp. használatával. Tehát az Allosaurus sp. utolsó ismert fosszíliája 145 millió éves, a Tyrannosaurus sp- első ismert egyede 68 millió éves, így a 77 millió év volt a helyes megfejtés.
    

2. 35 millió év
    

3. 17 millió év

 

​

 

Igaz vagy hamis? A Jurassic Park című filmben csak jura időszaki dinoszaurusz fajokat klónoznak

 

1. Igaz
    

2. Hamis – Egyáltalán nem csak jura időszaki fajokat keltenek életre, sőt, olyannyira nem, hogy a többségük kréta időszaki. Szóval ennyi erővel azt a címet is adhatták volna a filmnek, hogy Cretaceous Park, amelynek kiejtésével bizonyára a nézők nagyobb hányadának lett volna problémája. A kérdés kifejezetten csak a Jurassic Park című filmre, azaz a franchise első részére vonatkozott, de valószínűleg hasonló arányok vannak a többi filmnél is. A Jurassic parkban összesen 7 dinoszaurusz faj tűnik fel (életre keltett állapotában), amelyből 5 kréta időszaki, és csak 2 jura időszaki, a Brachiosaurus és a Dilophosaurus. A helyes válasz a hamis.

 

 

Az alábbi híres őslénytani lelőhelyek közül honnan NEM került elő dinoszaurusz?

 

1. Iharkút (Bakony) – szerintem nincs az a hazai dinoszaurusz-rajongó, aki ne ismerné Ősi Attila és kutatócsoportjának munkásságát az első és gyakorlatilag máig az egyetlen szisztematikusan gyűjthető magyarországi dinoszaurusz lelőhellyel kapcsolatban.
    

2. Hátszeg (Erdély) – hasonló a helyzet a jóval régebben a Nopcsa család által felfedezett, báró Nopcsa Ferenc munkájához kapcsolódó, és egyébként a nagyon is közeli múltban Botfalvai Gábor és csapata által újra felfedezett lelőhellyel kapcsolatban. Tehát ez is dinoszaurusz lelőhely.
    

3. Villány (Villányi-hegység) – az elmúlt években sok hír szólt a Villányban felfedezett őshüllőkről, amelyet szintén a Magyar Dinoszaurusz Kutató Expedíció munkatársai dolgoztak fel Ősi Attila és Segesdi Martin vezetésével. Fontos azonban tudni, hogy az innen előkerült leletek egyike sem dinoszaurusz, hanem főként a Nothosauroidea kládba tartozó tengeri ragadozó hüllők. Az előbb említettük ugyebár, hogy ezek a vízi állatok őshüllők voltak ugyan, de nem dinoszauruszok. – Ez tehát a helyes megfejtés!

 

​

 

Melyik földtörténeti időszakban keletkeztek a komlói dinoszaurusz lábnyomok?

 

• Triász
   

• Jura – na és itt elérkeztünk az első olyan kérdéshez, ahol bizony némi engedményt kellett hogy adjak a játékosok részére. Annak ellenére ugyanis, hogy a Komlosaurus carbonis, az egyetlen kizárólag nyomfosszíliák alapján ismert magyarországi dinoszaurusz egyértelműen jura időszaki képződményekben hagyta hátra a lábnyomait, rengeteg olyan megfejtés érkezett, ami a triászt jelölte meg. Megpróbáltam hát utánajárni, mi lehet ennek a nagy magabiztosságnak az oka, és én magam is azt tapasztaltam, hogy az internetes források között van olyan, amelyik triász/jura időszakot jelöl meg. Alapvetően ezzel nem törődnék, hiszen a forrásokat kritikusan kell használni és nem feltétlenül bedőlni az első Google-keresésnek, az a weboldal, ahol én ezt találtam, kifejezetten megbízható kellene, hogy legyen, az egyik rangos múzeumunk honlapja. Az erre való tekintettel én úgy döntöttem, hogy ennél a kérdésnél kivételesen elfogadjuk a triászt is, mint helyes választ. Tényleg egyértelműen jura, ammoniteszekkel korolt kőzetekről van szó, de a játék érdekében bent tartottuk a trász választ megjelölők neveit is.
   

• Kréta

 

 

​

Az alábbi dinoszaurusz nemek közül melyik került elő a híres kínai Jehol-bióta Xinjiang Formációjából?

 

1. Triceratops – ő egy igazi amerikai hazafi, eddig kizárólag Észak-Amerikából kerültek elő kövületeik, kína ebben még egyelőre nem tudta utolérni Amerikát.
    

2. Psittacosaurus – marad tehát a Psittacosaurus, amely a kréta időszak során, egy meglehetősen hosszú, 20 millió éves perióduson át képes volt fennmaradni, és ennek megfelelően a legtöbb fajt adó dinoszaurusz genusként tartjuk számon (12 faj tartozik hozzá). Kizárólag Ázsiából ismerjük, Szibériából, Mongóliából, Thaiföldről és Laoszból, de Kínából is, és ezen belül pedig Xinjiangból is – Ez tehát a helyes megfejtés!
    

3. Proceratosaurus – ő a T. rex legöregebb ismert közeli rokona, ezzel összhangban eddig csak az Öreg Kontinensől ismerjük maradványait, pontosan Anglia területéről, a középső jurából. tehát még korban sem stimmel, a Jehol-bióta ugyanis fiatalabb, kora-kréta korú.