Magyar dinoszaurusz a Jurassic Parkban. Valóság vagy városi legenda?

Írta: Magyar János, ELTE Őslénytani Tanszék | 2021. május 28.

A legutóbbi Jurassic Park mozifilm, a Jurassic World: Bukott birodalom 2018 júniusában érkezett a mozikba, a következőre, a Jurassic World: Világuralomra pedig még 2022 júniusáig várni kell. Ugyanazon a nyáron, amikor a legutóbbi rész megjelent, elkezdett terjedni az interneten az az információ, hogy az 1993-ban készült Jurassic Park filmbe eredetileg erdélyi dinoszauruszokat is terveztek. Többek között a Borsonline-on is megjelent egy cikk „Bejutott a Jurassic Parkba is a Magyarosaurus” címmel (ezen a linken érhető el).
Az írásban  az alábbiakat olvashatjuk báró Nopcsa Ferenc egykori paleontológusunkról: „Paleontológiai felfedezései olyannyira népszerűek, hogy a Jurassic Park előkészítése során Steven Spielberg Erdélybe küldte egy munkatársát, hogy informálódjon a báró által felfedezett kisebb fajokról.”
Később hasonló információ jelent meg a National Geographic Magyarország 2020. októberi számában, amelynek legutolsó oldalán egy rövid ismertető található báró Nopcsa Ferencről. A szövegben ez olvasható: „Ugyan mi köti össze Steven Spielberg amerikai filmrendező Jurassic Park című 1993-as kasszasikerét Jókai Mór 1860-ban írt klasszikusával, a Szegény gazdagokkal? (...) Steven Spielberg pedig azért küldte stábja tagjait az egykori Nopcsa-birtokra, hogy a Nopcsa Ferenc báró által felfedezett törpedinoszauruszok lelőhelyét tanulmányozzák.”
Továbbá ezt az információt később átvette a „Gondoltad volna?”, több ezres követő táborral rendelkező Facebook oldal is: „...Steven Spielberg pedig, amikor készítette a Jurassic Parkot, stábtagokat küldött az egykori birtokra, hogy azokat tanulmányozzák.” (a bejegyzés ezen a linken érhető el).
Mint Jurassic Park rajongó, megszámlálhatatlanul sokat olvastam illetve rengeteg videót láttam Spielberg klasszikusával kapcsolatban, de soha egyikből sem rémlett ez az állítás. Nagyon érdekelt, magamra vállaltam hát a feladatot, hogy utánajárjak a dolog eredetének.

2422_TP_00035R_grid.jpg

Részlet az 1993-as Jurassic Park című filmből. Alan Grant karakterét Spielberg többek között a világhírű paleontológus, Jack Horner személyéről mintázta (forrás: jurassicworld.com)

Mivel angol nyelven sehol sem találni olyan írást, ahol az erdélyi dinoszauruszokat vagy Nopcsa Ferencet összefüggésbe hoznák a Jurassic Parkkal, ugyanakkor  több dokumentumfilmben is szerepelnek az Erdélyben - pontosabban a Hátszegi-medencében talált - dinoszauruszok, ezért elképzelhető, hogy ezek egyikével keverhették össze a Jurassic Parkot. Az első ilyen film a Paleoworld című, később az európai piacon Jurassica-ra, magyarul Ősvilágra keresztelt sorozat 3. évadának 12. része, amelynek címe „Dwarf Dinos”. Feltételezésem szerint ez volt a legfőbb gyanúsított, hiszen egyedül ebben van olyan felvétel, amelyben a terepen dolgoznak a kutatók, sőt még az egykori Nopcsa Kastély is szerepel benne. Ezt az epizódot 1996-ban mutatták be, nagyjából abban az évben, amikor a 2. Jurassic Park filmet, az Elveszett Világot forgatták. A másik két dokumentumfilm epizód, a 2003-ban megjelent Dinosaur planet „Pod’s travel” című része és a 2011-ben bemutatott Planet dinosaur „The Great Survivals” rész is inkább csak animációs dinoszauruszokat vonultat fel. Létezik még a National Geographic által 2015-ben készített Top 10 Biggest Beasts Ever (Ősállatok top 10-e) című is, amelyben szerepel a szintén itt felfedezett Hatzegopteryx thambema nevő repülő őshüllő, de ez a faj nem köthető Nopcsa Ferenc kutatásaihoz.

A nyomozás kezdéseként megkerestem a fent említett cikkek íróit, hogy rákérdezzek az információjuk eredetére. A National Geographic magazin szerkesztősége adott is egy linket egy Albániáról szóló bloghoz (tudni illik Nopcsa Ferenc nagyon sok időt töltött Albániában). Egy 2016-ban „A magyar őslénykutató, aki majdnem Albánia királya lett” címmel a blogon megjelent írásban ez a mondat hangzik el: „Ezért történt, hogy Steven Spielberg a Jurassic Park forgatásához személyes megbízottját küldte Hátszegre, hogy tudakozódjon a törpe dinoszauruszokról, amelyek keletkezéstörténetére, életformájára és kihalására Nopcsa Ferenc derített fényt.” (ezen a linken a teljes bejegyzés elolvasható).
Felvettem a kapcsolatot a blog írójával, de közben magam is kutakodtam a neten, így rátaláltam egy 2009-ben a Huszadik Század oldalán megjelent Cseke Gábor erdélyi költő által írt „Fatia Negra unokája (Báró Nopcsa Ferenc)” című bejegyzésre (ez az írás itt található).
Ebben a szövegben egy zárójeles mondatban ez hangzik el: „nem lehet véletlen, hogy világhírű filmje, a Jurassic Park forgatásához Steven Spielberg fontosnak találta személyes megbízottját Hátszeg környékére küldeni, tudakozódni a Hátszegi törpe dinoszauruszokról, amelyek keletkezéstörténetére, életformájára, kihalására a tudós Nopcsa derített fényt”.

1_Hatszegi_medence_egykori_elovilaga_Pecsics_Tibor.jpg

Az Erdélyben található Hátszegi-medence egykori élővilága (az illusztráció Pecsics Tibor munkája, forrás: ttk.elte.hu)

A szerkesztőségtől érdeklődtem a forrásuk eredetéről, de sajnos nem kaptam választ. Viszont eközben kaptam egy e-mailt az Albániáról szóló cikk írójától, amelyben ugyanerre a 2009-es cikkre hivatkozott.
Mivel ez a 2009-ben írt cikk volt a legrégebbi a témával kapcsolatban, az íróhoz pedig semmilyen elérhetőséget nem találtam, úgy látszott, hogy itt véget érnek a nyomok. Próbálkoztam Nopcsa Ferencről, az erdélyi és a magyarországi dinoszauruszokról valamint a Jurassic Parkról szóló tudományos-ismeretterjesztő könyvekkel, illetve dokumentumfilmekkel is (az ide köthető könyvek és filmek listája a cikk végén található). Azt reméltem, hogy találok bennük olyan információ morzsát, amely alapján valamilyen irányban folytathatom a nyomozást, de nem volt ilyen.
Még a 2018-ban megjelent Vihar Erdélyben című történelmi regény írójával, Vakuya Norberttel is felvettem a kapcsolatot, de ő is csak az említett 2009-es cikket ismerte. (A szintén 2018-ban kiadott Báró Nopcsa Ferenc: a sárkányok magyar királya című életrajzi könyv szerkesztőjéhez Gyurkovics Györgyihez sajnos nem találtam elérhetőséget.) Később még azzal is próbálkoztam, hogy írjak a Universal Studios-nak ami a Jurassic Park franchise-t birtokolja (magának Steven Spielberg rendezőnek az elérhetőségét nem sikerült megtalálnom), bár semmilyen választ nem kaptam tőlük sem.

Mígnem további netes keresgéléseim során végül mégis sikerült rábukkannom egy olyan írásra, amely közelebb vitt a megoldáshoz. Dévai EMKE füzetek 10.- A Nopcsa bárók nyomában, Schreiber Istvántól, amely 2011-ben jelent meg (ezen a linken megtekinthető).
A füzet legvégén ez a mondat olvasható: „Spielberg filmrendező, a Jurassic Park atyja is leküldte Dévára Jack Horner szaktanácsadót, hogy tudakozódjon részletesen a hátszegi törpe dinoszauruszok felől, a Discovery számára egy dokumentumfilm megvalósítása érdekében. Az időközben elkészült filmet azóta sikerrel be is mutatták.”
Habár a füzet nem jelöl meg forrásokat, ez az írás alátámasztotta azt a feltevésem, hogy az egyik dokumentumfilm elkészültét keverhették össze a Jurassic Parkkal. Ugyanis Dr. John Robert Horner (Jack Horner), aki a Jurassic Parkban Dr. Alan Grant karakterének alapjául is szolgált, valóban a Jurassic Park és Jurassic World filmek tudományos szaktanácsadója volt. Ugyanakkor akadt itt is egy gond: az általam feltételezett Paleoworld - Jurassica sorozat bár a Discovery channel tulajdona, Jack Horner sem az epizódban, sem a stáblistában nem szerepel. Ez továbbra sem hagyott nyugodni, ezért írtam a Dévai EMKE füzetek kiadójának, hogy az esetleges forrásokról érdeklődjek. Tőlük megtudtam, hogy a cikk írója sajnos már nincs közöttünk, és tudtukkal egyedül dolgozott, így sajnálatukra nem tudnak forrásokkal kisegíteni.

brain_bar_jack_horner-3-resized-970.png

Jack Horner a 2019-es budapesti Brain Bar egyik előadójaként (forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Ezek után kikértem Dr. Ősi Attila véleményét, aki az ELTE Őslénytani Tanszékének a tanszékvezetője. Ő azt tanácsolta, hogy kérdezzem meg magát az érintettet, Dr. Jack Hornert. Illetve keressem még meg Dr. David Bruce Weishampelt is, akiről kevesebben tudják, hogy szintén tudományos szaktanácsadó volt a Jurassic Park film elkészítésekor. Egyébként a kelet európai dinoszauruszok szakértője, és számos alkalommal járt Hátszegen, valamint az említett Paleoworld epizódban is szerepel.
Megfogadtam a javaslatot és mindkét elismert paleontológust felkerestem e-mailen keresztül. Dr. David Weishampeltől sajnos nem kaptam választ, de nagy örömömre Dr. Jack Horner visszaírt a levelemre. Szeretném idézni a kérdésemre adott válaszát magyar nyelvre lefordítva:
„Nem, ez az információ nem helyes sem rólam, sem Spielbergről. Én nem jártam a Dévai múzeumban. Jártam Magyarországon és Romániában és gyűjtöttem dinoszauruszokat Erdélyben, de nem a film miatt.”
Azt hiszem ez a válasz teljes mértékben egyértelművé teszi, hogy nincs alapja annak, hogy erdélyi dinoszauruszokat terveztek volna a Jurassic Park filmekben bemutatni, és tovább erősíti azt a feltevésem, hogy a Paleoworld (Jurassica) dokumentumfilm epizódjának elkészülte indíthatta el ezt a történetet. De hogyan jött képbe az epizód elkészítésekor Dr. Jack Horner neve, ha valójában nem  szerepelt benne? Válaszként felmerült bennem, hogy talán Dr. David Weishampel nevét téveszthették össze vele, hiszen ahogy korábban említettem ő szerepelt az epizódban, és szintén szaktanácsadó volt a Jurassic Park esetében, viszont a nyilvános önéletrajza szerint 1996-tól a Dévai Múzeum munkatársa, így őt elég jól ismerhették a múzeum dolgozói (az önéletrajz itt érhető el).

2002-7.jpg

David Weishampel az Iharkúti ásatáson Ősi Attilával, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció vendégeként 2002-ben

(forrás: magyardinoszaurusz.hu)

Mindenesetre az nyilvánvaló, hogy a Dévai EMKE füzeteket leszámítva az összes bejegyzés a 2009-ben megjelent, Cseke Gábor költő által írt cikket veszi forrásként. Minden bizonnyal lennie kellett egy közös eredetű forrásnak, amelyben összekeverték a dokumentumfilm címét a mozifilmével, illetve talán a két tudományos szaktanácsadó nevét is, majd az információk tovább torzultak. Az is világosan lekövethető, hogy a Jurassic Park egykori tudományos szaktanácsadójából hogyan lett a cikkek során a filmrendező személyes megbízottja, majd később egyenesen stáb tag.

Végezetül összegyűjtöttem még néhány érdekességet a Jurassic Park, Nopcsa Ferenc és az erdélyi dinoszauruszok kapcsolatáról, amelyek a következők:

  • Rátaláltam egy másik dokumentumfilm sorozatra When dinosaurs ruled címmel, amit 1999-ben mutattak be. Ennek a „Birth of the giants” című epizódja az európai dinoszauruszokat mutatja be. Viszont Dr. Jack Horner ebben sem jelenik meg, Dr. David Weishampel igen, mivel az erdélyi dinoszauruszokhoz ugyanazokat a képsorokat használják fel újra, amik az említett Paleoworld (Jurassica) epizódban szerepelnek. Ráadásul eredeti nyelven a narrátor Jeff Goldblum, aki a Jurassic Park filmekben Ian Malcolm szerepét játssza.

  • A Jurassic Park filmek nagy sikerű bemutatása után a Universal Studios és az Amblin entertainment (amit Steven Spielberg hozott létre) 1998-ban megalapította a Jurassic Foundation nevű nonprofit szervezetet, amely a mai napig támogatja a dinoszaurusz kutatásokat világszerte, köztük hazánkban és Romániában is. Az igazgató tagok között pedig ott van Dr. Jack Horner is.

  • A Procompsognathus triassicus egy Németországban (Bajorországban) felfedezett dinoszaurusz, amely szerepel a Jurassic Park könyvekben és filmekben. A film szóróanyagaiban csak Compsognathus-ként szokott szerepelni, a rajongók pedig inkább Compy-ként ismerik. A Compsognathus habár hasonló nevű és kinézetű, szintén Bajorországban talált dinoszaurusz, mégis egy teljesen másik faj, a Compsognathus longipes. Annak ellenére, hogy nem csak a regényben, de Az elveszett világ: Jurassic Park című filmben is elhangzik a benne szereplő állat teljes neve, azaz a Procompsognathus triassicus, a filmben további segítségként pedig az 1913-as évszám is, mint a felfedezésének az éve, sokan keverik a két állatot. Még a Jurassic Park filmekről szóló hivatalosabbnak számító írások is, amely valószínűleg annak köszönhető, hogy az eredeti nyelven a színész kissé elharapja a szó elejét, és valóban Compsognathus-ként is érthető az, amit mond. Ugyanakkor a Compsognathus longipes egy korábban felfedezett faj, 1859-ben találták az első példányát. Mindenesetre ez utóbbinak a leleteit báró Nopcsa Ferenc is tanulmányozta, pontosabban az annak gyomortartalmaként megőrződött gyíkmaradványokat. Tehát a kutatásai valamilyen formában mégiscsak köthetőek a Jurassic Parkhoz.

***

Források:

Könyvek:

  • Don Shay, Jody Duncan (1993) The making of Jurassic park, Boxtree

  • Jody Duncan (1997) The making of The lost world: Jurassic Park, Ballantine Books

  • Rob Desalle, David Lindley (1997) The science of Jurassic Park and The Lost World, or how to build a dinosaur, HarperCollins Publishers

  • Főzy István (2000) Nopcsa báró és a Kárpát-medence dinoszauruszai, Alfadat-Press Nyomdaipari Kft., 2000

  • Főzy István (2004) A Kárpát-medence dinoszauruszai, Focus Kiadó

  • Főzy István, Szente István (2007) A Kárpát medence ősmaradványai, Gondolat Kiadó

  • Főzy István, Szente István (2012) Ősmaradványok: a Kárpát-Pannon térség kövületei, GeoLitera

  • David B. Weishampel, Coralia Maria Jianu (2011) Transylvanian dinosaurs, Johns Hopkins University Press

  • Ősi Attila (2012) Dinoszauruszok Magyarországon, GeoLitera

  • Ősi Attila, Makádi László, Botfalvai Gábor, Bodor Emese Réka (2015) A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa

  • Thomas R. Holtz Jr., Michael Brett-Sureman (2015) Jurassic World: Dinosaur Field Guide, Random House Books for Young Readers

 


Filmek:

  • Dinoszauruszok és vadászaik (2012)

  • Magyarosaurus-Báró Nopcsa Ferenc nyomában (2017)

  • Making the „Lost World” (1997)

  • Return to Jurassic Park: Making Prehistory (2011)

  • Spielberg (2017)

  • The Making of „Jurassic Park” (1995)

  • The Making of „Jurassic Park III” (2001)

  • The real Jurassic Park (1993)

  • The True Story-Jurassic Park (2010)